MRI vizsgálat - Modern képalkotás sugárzás nélkül

​

Az MRI (Magnetic Resonance Imaging - mágneses rezonancia képalkotás) a legmodernebb és legpontosabb képalkotó diagnosztikai eljárás, amely mágneses tér és rádióhullámok segítségével készít részletes képeket testünk belső szerveiről és szöveteiről.

​

Az MRI vizsgálat során egy nagy mágnesben fekszik a páciens. A mágneses tér hatására a testünkben lévő hidrogénatomok egy irányba állnak be. Rádióhullám impulzusok hatására ezek az atomok energiát vesznek fel, majd leadják – ezt az energiaváltozást érzékeli a készülék, és ebből készíti el a részletes képeket.

A KomplexLabor MRI szolgáltatásai

Kecskeméti központunkban két típusú MRI készülék áll pácienseink rendelkezésére:

• 1.5T MRI készülék (hagyományos, zárt rendszer)

• MROpen 0.5T (felülről nyitott rendszer)

​

Ezzel biztosítjuk, hogy minden páciensünk számára megtaláljuk a legmegfelelőbb vizsgálati módszert.

Mit kell tudni a vizsgálatról?

• Időtartam: 20-60 perc a vizsgált területtől függően

• Előkészület: A legtöbb vizsgálat nem igényel különösebb előkészületet

• Hangos működés: A készülék kopogó, dübörgő hangokat ad ki – fülvédőt biztosítunk

• Mozdulatlanság: A pontos képek érdekében fontos, hogy a páciens mozdulatlanul maradjon

• Kontrasztanyag: Bizonyos vizsgálatok esetén szükséges lehet, ezt orvosunk jelzi

​

Ellenjavallatok:

Az MRI vizsgálat biztonságos, azonban néhány esetben nem végezhető:

• Szívritmus-szabályozó (pacemaker) viselése esetén

• Fém implantátumok (bizonyos típusok)

• Fém szilánkok a szemben vagy agyban

• Cochleáris implantátum

​

Fontos: Minden fém tárgyat (ékszer, óra, kulcs, mobiltelefon) le kell tenni a vizsgálat előtt!

​

Ha bizonytalan abban, hogy az Ön számára alkalmas-e az MRI vizsgálat, munkatársaink az időpontfoglaláskor vagy a vizsgálat előtt részletesen tájékoztatják Önt.

​

Koponya MRI és MRA vizsgálat

​

Miért fontos ez a vizsgálat?

Az agy ábrázolására a jelenleg elérhető legpontosabb képalkotó vizsgálati módszer az MRI vizsgálat. A vizsgálat során precízen ábrázoljuk az agyállományt, az ereket és a koponyát alkotó csontokat.

​

Mit mutat ki a vizsgálat?

• Fejlődési rendellenességek

• Szerzett – elsősorban ér eredetű – betegségek

• Gyulladásos kórképek

• Vérzések és azok maradványai

• Jóindulatú és rosszindulatú daganatos elváltozások

​

Agyi erek vizsgálata (MRA)

Az agyi MRI vizsgálat során lehetőség van az agyi verőerek megítélésére is. Az agyi ereken kóros tágulatok (aneurysmák), szűkületek, akár elzáródások is kialakulhatnak. Az aneurysmák döntő többsége nem okoz panaszt, de megrepedésük igen súlyos, akár életveszélyes állapotot idézhet elő. Ritkán meghaladhatják a 2-3 cm-es átmérőt is, és különböző neurológiai tüneteket okozhatnak.

​

Az erek ábrázolására speciális technikát (ún. 3D TOF angiográfia) használunk, amihez nincs szükség intravénás kontrasztanyag beadására.

​

Mikor ajánljuk kifejezetten a vizsgálatot?

• Bármilyen típusú, akár változó jellegű fejfájás esetén (legyen újkeletű vagy régebb óta fennálló)

• Szédülés esetén

• Zavartság, memóriazavar okának tisztázására

• Ismert agyi aneurysma esetleges változásának megítélésére

• Aneurysma műtét utáni állapot nyomon követésére

​

Előkészület: A vizsgálat különösebb előkészítést nem igényel.

​

Ízületi és gerinc MRI vizsgálat

Miért fontos ez a vizsgálat?

Az ízületek pontos ábrázolására a legmegfelelőbb képalkotó módszer az MRI vizsgálat. Szinte anatómiai precizitással képezi le a régiót, segítségével a panaszok oka tisztázható, a kezelés pedig tervezhető – legyen az gyógyszeres vagy műtéti.

​

Mit vizsgálunk?

• Ízületek belső struktúrái: porc, szalag, ín, porcgyűrű, ízületi tok, ízületi belhártya

• Csontok

• Környező lágyrészek

• Ízületi folyadék igazolására is alkalmas

​

Gerincoszlop vizsgálata

A multiplanáris ábrázolás során sokkal pontosabban lehetséges a porckorongok betegségeinek súlyossági fokát meghatározni.

​

Kifejezetten ajánljuk a vizsgálatot:

• Ízületi fájdalom, duzzanat, ízületi merevség esetén

• Sérülések utáni állapot felmérésére

• Ízületi gyulladás gyanúja esetén

• Gerincproblémák kapcsán minden korosztálynak

• A gerinc bármely szakaszának (leggyakrabban nyaki és ágyéki) elváltozásainak kimutatására, melyek tünetei közé tartozhatnak a derékfájás, a felső és alsó végtagok zsibbadása, nyakfájdalom és akár fejfájás is

​

Előkészület: A vizsgálat különösebb előkészítést nem igényel.

​

Diffúziós MRI (DTI) vizsgálat postCOVID-os pácienseknek

​

A koronavírus (SARS-CoV-2) fertőzés a közismert tüneteken kívül (köhögés, láz, légszomj, tüdőgyulladás, hasfájás, hasmenés) idegrendszeri panaszokat és tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a betegség elmúltát követően is megmaradhatnak, komoly problémát jelentve a már gyógyultnak tekintett embereknek.

Fontos adat: A koronavírus fertőzésben szenvedő betegek mintegy 90%-a tapasztal a légúti és emésztőrendszeri tüneteken kívül legalább egy, idegrendszeri érintettséghez köthető panaszt is. Számos nemzetközi tanulmány szerint ezek a tünetek a betegek 50%-ában a gyógyulást követően hónapokkal később is fennállnak.

​

Leggyakoribb idegrendszeri panaszok/tünetek:

• Szaglás és ízérzés vesztés

• Fejfájás

• Szédülés

• Fáradékonyság

• Koncentrációs zavar

• Memóriazavar

• Tudatzavar

• Hangulati zavarok

​

A koronavírus fertőzés szövődményeként központi idegrendszeri betegségek is kialakulhatnak:

• Stroke

• Agyvérzés

• Agyi thrombosis

• Epilepszia

• Agyvelőgyulladás

​

Ma az orvostudományban a legmodernebb, legérzékenyebb központi idegrendszeri/agyi képalkotó vizsgáló eljárás az MRI vizsgálat (Mágneses Rezonancia Képalkotás). Az MRI a röntgen és CT (computer tomográfia) vizsgálattal szemben nem jár sugárzással, így a mai, több évtizedes tapasztalatok alapján egészségkárosító hatása nincs.

​

Az MRI vizsgálat különböző beállításokkal az agyi elváltozások más-más típusaira válik érzékennyé, így kimutatható többek között a stroke, agyvizenyő, vérzések, daganatok, autoimmun állománykárosodások (pl sclerosis multiplex) okozta kis és nagy elváltozások.

​

A központi idegrendszeri betegségek agykárosodást okoznak, mely helyétől és kiterjedésétől függően a tünetmentestől a súlyos fokú tünetekig (pl. bénulás, beszédképtelenség, kóma) okozhat szövődményeket. Ezek az eltérések is MRI vizsgálattal könnyen és pontosan azonosíthatók.

​

A koronavírus fertőzéssel járó idegrendszeri panaszok/tünetek hátterében azonban a legtöbbször még MRI vizsgálattal sem lehet kimutatni agykárosodást, ill. agyi érintettséget. Ennek ellenére a panaszok sokszor megmaradnak és problémát okoznak a betegeknek. Éppen ezért korai diagnózisuk és célzott kezelésük rendkívül fontos.

​

Mi az a Diffúziós MRI (DTI)?

​

A diffúziós MRI egy olyan speciális MRI vizsgálati technika, mely az agyban lévő vízmolekulák mozgását méri. Az agyállomány esetleges legkisebb, akár mikroszkopikus méretű károsodása is már a vízmolekulák normálistól eltérő mozgását eredményezi, így DTI vizsgálattal azonosítható.

​

Fontos különbség:

A DTI vizsgálat mikroszerkezeti eltérések kimutatására is alkalmas; ezzel ellentétben a hagyományos MRI vizsgálatok a makroszerkezeti változásokat képesek azonosítani.

​

Az agy felépítése

Az agy alapvetően két fő szerkezeti elemből épül fel:

1. Szürkeállomány: az agyfelszínt borítja, itt találhatók az idegsejtek, melyek a vezérlést, az információfeldolgozást végzik

2. Fehérállomány: a szürkeállomány alatt található, az agyi pályákat tartalmazza – ezek továbbítják, közvetítik a szürkeállomány parancsait, információit

​

DTI paraméterek:

A DTI vizsgálat során több, az agy mikroszerkezeti állapotára jellemző számértéket tudunk meghatározni:

• Frakcionális anizotrópia (FA): Mennyire párhuzamosan mozognak a vízmolekulák az idegsejtekkel, pályákkal. Károsodás esetén értéke általában csökken.

• Átlagos diffúzivitás (MD): A vízmolekula teljes diffúziós mozgását adja meg. Károsodás esetén értéke jellemzően nő.

• Axialis diffúzivitás (AD): A pályával párhuzamos diffúziós mozgás mértéke. Károsodás esetén értéke leggyakrabban csökken.

• Radialis diffúzivitás (RD): A pályával nem párhuzamos másik kettő diffúziós irány mértéke. Károsodás esetén értékük általában nő.

​

Tudományos háttér

A DTI vizsgálatokat már évtizedek óta használjuk az agy mikroszerkezeti változásainak kimutatására különböző idegrendszeri betegségekben (Parkinson-kór, migrén, sclerosis multiplex, Alzheimer betegség, stroke, agydaganatok, schizophrenia).

​

A londoni King's College és a kínai Fudan egyetem közreműködésében készült, 2020-ban az EClinical Medicine-ben publikált nemzetközi tanulmányban kimutatták, hogy diffúziós MRI segítségével a SARS-CoV-2 fertőzésen átesett betegekben statisztikailag igazolt, jól meghatározható agyterületeken alakul ki elváltozás, mely hónapokkal a gyógyulást követően is kimutatható.

​

Mikor javasolt a vizsgálat?

Ha a koronavírus fertőzés során vagy azt követően a következő idegrendszeri tüneteket tapasztalta:

• Ízérzés és szaglás vesztés

• Fejfájás

• Fáradékonyság

• Szédülés

• Remegés

• Végtag zsibbadás

• Koncentrációs nehézségek

• Memóriazavar

• Tudatzavar/zavartság

• Hangulat változások

​

Fontos tudnivalók:

• A jellemző agyi elváltozások bármilyen lefolyású koronavírus fertőzés esetén kialakulhatnak, nem csak az idegrendszeri tüneteket mutató esetekben

• Mai tudásunk szerint ezekben az esetekben valószínűsíthető, hogy különösebb klinikai jelentőséggel nem bírnak

​

A KomplexLabor postCOVID koponya MRI vizsgálata két részből áll:

1. Hagyományos koponya MRI vizsgálatok (T1, T2, DWI, FLAIR, SWI) – kimutatható, ha a fertőzés során stroke, agyvérzés vagy valamilyen más károsodás alakult ki. Ezek a károsodások sokszor egész kicsik, néhány milliméteresek lehetnek, melyek nem okoznak súlyos, bénulással, beszédzavarral járó tüneteket, de a fenti panaszokat magyarázhatják.

2. Diffúziós MRI (DTI) vizsgálatok – olyan esetekben is kimutatható lehet az agyi érintettség, amikor a hagyományos MRI nem igazolja azt.

​

Kiértékelés és eredmények:

A diffúziós MRI vizsgálatok kiértékelése során a különböző agyterületek FA, MD, AD és RD értékeit határozzuk meg a szürke- és fehérállományban. Ezeket az értékeket egészséges kontroll csoportban meghatározottakhoz hasonlítjuk. Ez a folyamat precíz utómunkát, hosszú számítógépes analízist igényel, ezért a kiértékelés több napot is igénybe vesz.

​

Referencia értékek: A KomplexLaborban üzemelő, GE Signa Creator 1.5T MRI készüléken 14 egészséges alanyból (7 férfi, 7 nő, életkor 26-52 év) álló kontroll csoporton végeztük el a szükséges diffúziós MRI méréseket.

​

A diffúziós MRI vizsgálat és annak részletes elemzése azt mutatja meg, hogy az egészséges kontroll csoporthoz képest a fenti nemzetközi tanulmányt alapul véve az ön agyában kimutathatók-e azok a mikroszerkezeti változások, melyek a SARS-CoV-2 fertőzésre jellemzőek. Fontos azonban tudni, hogy az elváltozások megléte nem jelenti feltétlenül azt, hogy önnél a koronavírus fertőzés okozta agyi elváltozások állnak fenn. A diffúziós MRI vizsgálat minőségét és kiértékelését számos tényező befolyásolja (pl. életkor, nem, társbetegségek, az MRI vizsgálat minősége – mozgás műtermékek, stb), ezen technikai korlátok miatt álpozitív esetek is előfordulhatnak. Ugyanezen okokból kifolyólag álnegatív esetek is előfordulhatnak, vagyis lehetnek olyan esetek, amikor nem sikerül azonosítani a fentebb leírt agyi elváltozásokat.

​

Mivel a diffúziós MRI alapján végzett mikroszerkezeti vizsgálatok nem tartoznak a hagyományos értelemben vett radiológiai vizsgálatok közé, klasszikus orvosi lelet nem adható. A vizsgálat feldolgozása nagyon összetett, bonyolult folyamat, melyet megfelelő tapasztalattal rendelkező szakértő orvos végez. Az eredmények összegzését és értékelését követően részletes írásos szakmai vélemény készül, mely tartalmazza az Ön eredményeit a kontroll csoporthoz viszonyítva. Emellett szakértőnk a diffúziós MRI eredmények, az ön klinikai adatai (koronavírus fertőzés ideje, tünetek, maradványtünetek, stb.), valamint az elérhető nemzetközi szakirodalmi eredmények alapján fog véleményt alkotni arról, hogy az ön esetében a koronavírus fertőzésre jellemző agyi elváltozások mutathatók-e ki.

​

Technikai korlátozások:

Az álpozitívitás és álnegatívitás lehetőségének csökkentése érdekében az Ön diffúziós MRI vizsgálatának feldolgozása és elemzése során a jellemző agyterületeken kapott diffúziós értékeket a kontrollcsoporton meghatározott átlagos értékhez és a referencia tartományhoz is viszonyítjuk.

​

Funkcionális MRI (fMRI) vizsgálat

Az agyi funkciók szerveződése

Az agyunk működése rendkívül összetett és bonyolult. Az agy felszínét az úgynevezett agykéreg borítja, mely az idegsejteket tartalmazza és szürkeállománynak is hívjuk. Az idegsejtek nyúlványokkal kapcsolódnak egymáshoz és a gerincvelőhöz, végül pedig a különböző szervekhez. Az agy belső részét az idegsejtek nyúlványai alkotta pályák képezik, ezt hívjuk fehérállománynak.

​

A különböző feladatok és funkciók az agykéregből indulnak ki. Az adott funkcióért felelős agyterület aktiválódik, pl. amikor fel akarjuk emelni a kezünket. Az agykéreg utasítást küld, hogy emeljük fel a kezünket, ez az utasítás a fehérállomány pályáin keresztük eljut a gerincvelőhöz, majd az izmokhoz és a feladatot az izmok végrehajtják, vagyis felemeljük a kezünket. Az agyunk működéséhez számos úgynevezett nyugalmi hálózatra is szükség van, melyek nélkülözhetetlenek pl. a beszéd, a memória, a személyiség, a tudat, stb. meglétéhez. Ezek a nyugalmi hálózatok tudat alatt, akaratlanul folyamatosan aktiválódnak és biztosítják a megfelelő agyműködést.

​

Alapvetően tehát két fő funkcióból épül fel agyunk működése:

1. Nyugalmi hálózatok rendszere: Az agyunk alapvető működését biztosítja (éberség, tudatosság, memória, beszéd, személyiség)

2. Speciális funkciók központjai: Célzott feladatok végrehajtásáért felelős központok (mozgás, érzés, memória, beszéd, látás)

​

A nyugalmi hálózatok rendszere biztosítja azt a készenléti állapotot, mely szükséges ahhoz, hogy a célzott feladatok végrehajtásához a központok aktiválódni tudjanak.

​

​

Agyi funkciók és idegrendszeri betegségek

Számos betegség a nyugalmi hálózatok zavarához vezet és részben így okozza az idegrendszeri tüneteket. A nyugalmi hálózatok zavara azonban külső tényezők miatt kialakult agysérülés esetében is létrejöhet: stroke, baleseti agysérülés, agyműtét, fertőzés, agyvérzés.

A hagyományos vizsgálatok, mint pl. a CT és MRI vizsgálat csupán az agy szerkezeti eltéréseit tudja kimutatni. Ezek gyakran nem mutatnak olyan eltéréseket, melyek igazolják a páciens panaszait.

​